"...Idetartozik az is, amit közönségesen beszéltek felőle a Kollégiumban, hogy éjszaka a maga különös szobácskájában gondolkodván, a képzelődés által maga elébe állított dolgoktól mint jelenlévőktől, megijedt, és ezért, mintegy rettegve szaladt a kollégiumi strázsákhoz, hogy prücskeit fejéből kiverhesse."

(Domby Márton: Csokonay V. Mihály élete)